Hívja bizalommal támogató vonalunkat: +36-30-3059489 Kövessen minket:       google plus    Translate  

Üdvözöljük látogató, Ön itt bejelentkezhet, vagy létrehozhat fiókot
A+ A A-

Deprecated: Non-static method JSite::getMenu() should not be called statically, assuming $this from incompatible context in /home/mbljynfw/public_html/peterybooks.hu/templates/gk_instyle/lib/framework/helper.layout.php on line 164

Deprecated: Non-static method JApplication::getMenu() should not be called statically, assuming $this from incompatible context in /home/mbljynfw/public_html/peterybooks.hu/includes/application.php on line 536

Kármán József: Fanni hagyományai

ɉrtékelés: Még nincs értékelés Gyá„rtó‚: Mercator Stúdió PDFNyomtatá„sE-mail
  • Leírá„s
  • Vélemények

Kármán József: Fanni hagyományai - 54 oldal/540 KB, formátum: PDF

Ide kattintva a könyv ingyenesen letölthető!

Kármán József (1769-1795)

 

Húsz évvel a felvilágosodás bécsi hangütése után már vitákkal teljes, izgatott, sokszínű magyar irodalmat találunk. Racionalista franciások, szentimentális németesek, klasszicizáló deákosok más-más utakon keresik az új, a korszerű mondanivalót. Sőt magyarosok néven megszólalnak azok is, akik nem helyeslik az új mondanivalót. Már vannak folyóiratok, vannak jelentékenynek mondható költők. És 1794-ben megjelenik az Uránia című folyóirat első száma, majd a második és harmadik. Azután nincs tovább. De ebben a három számban napvilágot lát a szerkesztő, Kármán József Fanni hagyományai című kisregénye, amellyel a magyar széppróza felemelkedik az európai legjobb átlaghoz. Kármán a mi első világirodalmi méretekkel mérhető prózaírónk, és úgy mellékesen vele kezdődik a magyar esszéirodalom, a nagy jövőjű magyar novella, és még a színvonalas publicisztika is. A magyar felvilágosodás korának Kármán József az egyik csúcspontja, az ő művei a legélőbbek az 1772 és 1795 közötti korszakból. És mindössze huszonhat évet élt.

 

Kármán József Losoncon született 1769-ben, református püspök fia volt, jogásznak készült, így került egyetemi hallgatóként Pestre. Itt összebarátkozott Ráday Pállal, az izgatott fiatal kultúremberrel, aki sok egyéb közt magyar színházról ábrándozott. Az ő révén ismerkedik össze a Ráday családdal, a nagyszerű nagyapával, Ráday Gedeonnal, aki nemcsak műveltségre lelkesíti az embereket, hanem a felvilágosodás filozófiájára is felhívja a figyelmet, a magyar felvilágosodás addig elért eredményeit is ismerteti a lelkes fiatalokkal.

 

Kármánt elragadják a nagy lehetőségek: az új szellem, az új irodalom. A következő évben Bécsbe megy, hogy tökéletesítse némettudását. Ott megismeri Bessenyeit, aki akkor az Udvari Könyvtár könyvtárosa. Bessenyei körében fejlődik a francia felvilágosodás eszméinek töretlen hívévé. Lelkesen veszi tudomásul a Párizsban lángra gyúló francia forradalmat. Amikor újra Pesten van, lelkében már forradalmár. A francia eszmék mellett elragadja az új német irodalom érzelmessége, s ezt a lángoló érzelmességet erősíti egy fellobbanó és lelket égető szerelem. Markovics Miklósné grófnő művelt asszony. Németül leveleznek egymással. Ezekben a szenvedélyes vallomásokban már érlelődik Kármánban az igazi író, a lélek és az életkörülmények árnyalatos ábrázolója.

 

Ugyanebben az időben lesz szabadkőműves. A szabadkőművesség akkoriban forradalmi mozgalom volt: a polgári forradalom előkészítője. A felvilágosodás fiatal írói-költői szinte kivétel nélkül tagjai voltak valamelyik titkos páholynak.

 

Kármán ismeri fel ebben az időben először, illetve ő fogalmazza meg egyértelműen, hogy az ország irodalmi központjának Pesten kell lennie. Itt kell megszervezni az írókat, a művészetet. Ráday Pál révén kerül kapcsolatba Kelemen Lászlóval, a hasonlóképpen felvilágosodott fiatalemberrel, aki az első állandó színházat szervezi. A Kelemen nevéhez fűződő első magyar állandó színházat tulajdonképpen Kelemen László, Ráday Pál és Kármán József együtt teremti meg. Valószínűleg Kármán volt az, aki megszövegezte a létrejövő színház társulati szabályzatát is. Közben már írja azokat a műveket, amelyek majd az Urániában fognak megjelenni. De közben kapcsolatban van azokkal az ifjakkal is, akik majd a Martinovics-mozgalom részesei lesznek.

 

És végre a huszonöt éves fiatalember létrehozza az Urániát. Ennek mindössze három számában jelenik meg a Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása című tanulmány, a Módi című szatíra, az Új házas és A kincsásó című novella és még néhány apróság, amelyről bizonyos, hogy az ő műve. Az Uránia többi prózai és verses közleményéről nem tudjuk, kitől származik, mert - eléggé érthetetlen módon - ez a folyóirat az írók neve nélkül közölte a műveket.

 

Az Uránia nagyon jól szerkesztett, nagy hatású irodalmi vállalkozás volt. Folytatását megakadályozta a történelem. A Martinovics-mozgalmat leleplezték, Pesten elkezdődtek az elfogatások. Kármán hazamenekül Losoncra. Szinte bizonyos, hogy részese volt a titkos mozgalomnak, és félt az elfogatástól. Az üldözés azonban hamarosan túlterjedt Pesten, országszerte vitték el az írókat, költőket, tudósokat, gyanúsan művelt embereket. És Kármán, nem sokkal azután, hogy otthon volt szüleinél, máig is kiderítetlen körülmények közt hirtelen meghalt. Alighanem fontos szerepe volt a mozgalomban, és öngyilkos lett, nehogy másokra kelljen vallania.

 

Életműve terjedelemben nem nagy, és akad jó néhány írásmű, amelyről csak találgatja az irodalomtörténet, hogy az övé-e vagy sem, és ha nem az övé, akkor kié is lehet. Mindenesetre gyanús, hogy ami ma is frissen olvasható, azt ő írta.

 

Ez az egyetlen kis könyvben elférő életmű előkelő helyet biztosít Kármán Józsefnek a magyar irodalomban. Ő már nem kísérletező, hanem érett író. Szokták ugyan mondani, hogy irodalmunk nagy ígérete volt, s ez annyiban igaz, amennyiben arra gondolunk, mit alkothatott volna még érettebb éveiben ez a nagy tehetség! Hanem amit a megadott néhány év alatt alkotott, az nemcsak valamiknek az ígérete, hanem jelentékeny szándékok megvalósítása.

 

Mindenekelőtt a Fanni hagyományai.

 

Ennek az érzelmes, komor, társadalmat vádoló lélektani regénytípusnak a világirodalomban Goethe Werthere volt a legjellegzetesebb és leghatásosabb példája. Kármán természetesen éppen úgy ismerte a Werthert, mint annak az időnek minden olvasó embere, és tanult is a Wertherből, mint annak az időnek úgyszólván az egész regényirodalma. Ez a kapcsolat azonban nem több, mint műfaji hatás, mint a korszerűség tudomásulvétele. Kármán hősnője, a túl érzékeny lelkű Fanni jellegzetesen magyarországi körülmények között él, a régi, pontosabban: maradi erkölcs nyomása teszi kétségbeejtővé légkörét, szerelmi bánata és halála lázongást fejez ki egy újabb, egy tisztultabb erkölcs nevében. A szűk cselekményű, de gazdag érzelmi tartalmú történetet olyan világos és helyenként olyan költői prózában mondja el, amelyet eladdig meg sem közelített a felvilágosodás irodalma. Báróczi stilisztikai úttörése után a németes szentimentálisok, élükön Kazinczyval, készítették elő ezt a megvalósult irodalmi prózát. De maga Kazinczy is csak sokkal később, már a következő korszakban jutott el egy ennyire maradandóan olvasható prózához, nyilvánvalóan már a soraikból korán kieső Kármántól is tanulva.

 

A kitűnő kisregényénél alig csekélyebb jelentőségű A nemzet csinosodása című kultúrpolitikai tanulmánya, amely a hazai szellemi élet elmaradásának okait és a felemelkedés eshetőségeit elemzi meglepő tisztánlátással. Érdekes mozzanata, hogy miközben szívvel-lélekkel azonosul a francia gondolkodók haladó eszméivel, elutasítja a tisztelt Montesquieu "klímaelmélet"-ét, amely haladást és elmaradást földrajzi-égövi okokkal magyaráz. Kármán a szegénységet, a mezőgazdasági életformát teszi felelőssé az elmaradásért, már-már megsejtve a gazdálkodás és a szellemi fejlődés összefüggését. Ez a tanulmány formájában esszéirodalmunk első klasszikus műve, tartalmában bizonyíték, hogy felvilágosodásunk a tudat milyen magas fejlettségéig juthatott a legjobb elmékben.

 

Rövidebb írásai közül okvetlenül meg kell még említenünk A kincsásó című elbeszélést, amely egy babonás, öreg fösvény kijátszásáról szól, és ugyanúgy tekinthetjük az első igazi magyar novellának, mint a Fanni hagyományait az első magyar regénynek és A nemzet csinosodását az első magyar esszének.

 

Kármán nincs eléggé az olvasók köztudatában. Miközben az irodalomtudomány egyre nagyobbra becsüli, az irodalmi publicisztika elfelejtette kellő mértékben népszerűsíteni. A Fanni hagyományainak a címe sokakban olyan képzeteket kelt, hogy az bizonyára valami olvashatatlan régi kötelező olvasmány.

 

Valójában nem egy tiszteletre méltó nevű, de elavult művű régi írónkat, költőnket, legalábbis névről, jobban ismer a nagyközönség, mint azt a Kármán Józsefet, aki rövid élete alatt maradandóan gyönyörűséget adó módon tudott írni, aki nemcsak úttörő volt, hanem maga is már az elődök úttörése nyomán értékek alkotója lehetett.

 

Szinte jelképes, hogy a felvilágosodásnak ez a legjobb magyar írója akkor hal meg, amikor a Martinovics-mozgalom bukásával befejeződik a világosság reményének kurta korszaka, ez az 1772-től 1795-ig tartó huszonhárom év, és az életben maradt írók java része a börtön sötétségében kezdi várni az élet lehetőségének újraderengését.

Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka

 

Még senki sem nyilvá„nított véleményt errő‘l a termékrő‘l.

Jelentkezzen hírlevelünkre

Bejelentkezés vagy fiók létrehozása

fb iconBejelentkezés Facebookkal