Hívja bizalommal támogató vonalunkat: +36-30-3059489 Kövessen minket:       google plus    Translate  

Üdvözöljük látogató, Ön itt bejelentkezhet, vagy létrehozhat fiókot
A+ A A-

Deprecated: Non-static method JSite::getMenu() should not be called statically, assuming $this from incompatible context in /home/mbljynfw/public_html/peterybooks.hu/templates/gk_instyle/lib/framework/helper.layout.php on line 164

Deprecated: Non-static method JApplication::getMenu() should not be called statically, assuming $this from incompatible context in /home/mbljynfw/public_html/peterybooks.hu/includes/application.php on line 536

Digitális fényképezés - 2006

ɉrtékelés: Még nincs értékelés Gyá„rtó‚: Mercator Stúdió PDFNyomtatá„sE-mail
Fogyasztó‚i á„r: 2400 Ft
Ár kedvezménnyel, ÁFÁval: 2400 Ft
Fogyasztó‚i á„r á„fa nélkül: 2400 Ft
  • Leírá„s
  • Vélemények

Digitális fényképezés - 2006 - 342 oldal/22,6 MB, formátum: PDF

Betekintés a könyvbe!

1999-ben, az LSI Kiadónál megjelent könyvünket ezekkel a mondatokkal kezdtük: „Napjainkban válik a digitális fényképezés a hagyományos, filmes fényképezés reális alternatívájává. A fényképezni vágyók és gép beszerzésén gondolkodók legújabb dilemmája, hogy hagyományos – filmet használó –, vagy digitális – film nélküli – fényképezőgépet szerezzenek be. A kínálat ma már mindkét kategóriából óriási. Az új technika rohamosan terjed, az áttérés elkerülhetetlennek látszik.”

Egészen biztos ma már, hogy a digitális fényképezés nemcsak csatát nyert, hanem egyre több területen hódít. Ma már több digitális fényképezőgépet adnak el, mint hagyományosat. Neves filmgyártók szüntetik be a termelést, de a gyárbezárások érintik a fényképezőgépek gyártóit is. Köztük még az olyan méltán híres cégek is szerepelnek, mint a Konica-Minolta, aki a digitális versenyben is résztvett, méghozzá nem is a leggyengébbek között. Gyártókapacitását mindenesetre eladta a Sonynak.

Hybrid-imagingnek nevezik, amikor filmre fotózunk, majd azt szkenneljük. Fő tömegében, vagyis a kisfilmes gépek területén ezt a hibrid megoldást lassan kiszorítja a teljesen digitális technika. Ugyanakkor a nagyfilmes és műszaki (csillagászati, geodéziai) fotózás területén a filmben és a szkennerekben még óriási tartalékok rejlenek, amelyeket az új technika még évtizedekig nem fog utolérni. Ez azonban az igazi, professzionális fotózás területe.

A kétféle technika és berendezéseik mellett egyformán nyomós érvek sorakoztathatók fel. A legfontosabb szempontok mindenképpen az ár és a cél, vagyis mire is szeretnénk használni az új gépet. Az áttekinthetetlenül gazdag, mégis napról napra tovább bővülő választék telíti a piacot és lenyomja az árakat. A korábban felállított kategóriák, mint belépő, közép és professzionális gépek, ma már nehezebben értelmezhetők, de legalábbis jelentős eltolódás tapasztalható a professzionális irányban. Másrészt az alsó kategóriában megjelentek az olcsóbb (sőt a korábbi professzionális) fényképezőgépeknél jobb felbontású (4 megapixeles és a feletti) fényképezésre alkalmas mobiltelefonok, illetve ilyen felbontásra alkalmas videokamerák. Tegyük gyorsan hozzá, hogy a felbontás még – annyira – nem minden, hiszen a mobiltelefonok rendszerint semmiféle beállítási lehetőséggel nem rendelkeznek, objektívjük sem állja ki a próbát, a velük készített képeket egyszerűen nem lehet összevetni a fényképezőgéppel készített fotókkal, bár nyilván egészen más a felhasználási terület is.

1999-óta új tárolóeszközök jelentek meg (pendrive, DVD, kétrétegű DVD), tovább folytatták a miniatürizálást és az adattárolási kapacitás, adatsűrűség bővítését, miközben rohamosan esett az adattárolás fajlagos költsége. Ma már több száz GB-os merevlemezt is beszerezhetünk néhány tízezer forintért, a memóriakártyák kapacitása elérte a 8 GB-ot, megjelentek az első nagy kapacitású HD DVD, illetve Blu ray lemezek és a kezelésükhöz szükséges berendezések, küszöbön áll a holografikus tárolás megjelenése. Mindez lehetővé teszi a jobb felbontású, nagyobb méretű képeket előállító képérzékelők gyártását, amelyek kifejlesztésére a felhasználói oldalon jelentős igény tapasztalható.

A másik két szembetűnő jelenség, amely jelzi a digitális fényképezés rohamos térhódítását: a színes fényképnyomtatók, illetve az ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozások számának növekedése. A legújabb szoftverekbe már külön funkciót építettek be az ilyen szolgáltatók megkereséséhez.

E könyv célja, hogy segítsen a fényképezőgép, illetve szoftver vásárlásakor felmerülő kérdések eldöntésében, illetve ha már döntöttünk, akkor a képek feldolgozásával kapcsolatos szoftverek egy részének bemutatásával tájékoztassa a felhasználót a lehetőségekről.

A könyv első részében a digitális fényképezés alapjait ismertetjük. E részben tárgyaljuk a működési elveket, a kép digitalizálásának, tárolásának módját, költségeit és kapcsolatait a hagyományos fotográfiával. Külön kitérünk a digitális technika melletti és ellene szóló érvek részletes taglalására. A digitális technika hátrányos tulajdonságai között említhető, hogy még nincs olyan általános szabvány, amelynek köszönhetően a világ bármely táján eladott, tetszőleges gyártótól származó gépek kompatíbilis rendszerben működnének. Így a képek tárolásának módja, a számítógépekhez történő csatlakoztatás terén továbbra is többféle megoldás él egymás mellett, ezeket igyekeztünk a terjedelem adta mélységig taglalni.

A második fejezetben néhány jellegzetes digitális fényképezőgépet mutatunk be. A bemutatott mintegy hatvanféle készülék a teljes választéknak körülbelül a felét teszi ki. A gépek között egyaránt megtalálható az 50000 forintért beszerezhető amatőr gép és a nyolcmilliós professzionális kamera. Egyes digitális gépek önálló eszközökként kezelhetők, saját nyomtatási lehetőségeikkel csak esetenként kívánják – archiválási, képfeldolgozási célból – a számítógéphez csatlakozást. Más gépek a számítógép egyfajta különleges perifériájaként működnek, ezekből a csak a képek gépbe töltése után lehet papírképet kicsikarni. Persze a felhasználási terület is változik, egyre inkább előtérbe kerülnek azok az alkalmazások (lásd az Internetet), amelyek nem igénylik a papír alapú végeredményt. A képeket pedig megtekinthetjük akár számítógépünk monitorán, más gépeknél akár a tv képernyőjén.

A fejlődés óriási lendülettel indult. Manapság a gyártók ugyan havonta kevesebb új gépet jelentenek be, de ezek teljesítményben mind felülmúlják a korábbiakat, ugyanakkor áruk folyamatosan csökken. Ez a jelenség megfigyelhető a könyvben tárgyalt mindhárom (amatőr, félprofi és professzionális) kategóriában.

A harmadik fejezet foglalkozik a képek feldolgozásával. Ez a terület sokkal szélesebb, mint az előző kettő. Csak az Interneten hétszáznál több kép­feldolgozó, illetve rajzoló program szabad vagy shareware változatához juthatunk (lásd a www.download.com címet az Interneten), nem beszélve azokról a programokról, amelyek csak bolti forgalomban szerezhetők be. Hét évvel ezelőtt még „csak” háromszáz ilyen programot találtunk. Ezért e rész szerkesztésekor abból indultunk ki, hogy olyan programokat ismertessünk, amelyek a legtöbb felhasználó számítógépén megtalálhatók, könnyen beszerezhetők, piacvezető pozícióban vannak, illetve funkcionalitásuk, működési módjuk bemutatásával a többi, nem tárgyalt szoftverekre is következtethetünk. A programok ismertetésével foglalkozó részt ajánljuk azoknak is, akik hagyományos technikával, vagyis fotokémiai eljárásokkal készített képeiket lapolvasóval digitalizálják és további feldolgozásukat számítógépes programokkal oldják meg.

Végül egy operációs rendszerbeli és fototechnikai kulcsszavakat ábécé sorrendben tartalmazó szótárat adunk közre, amely remélhetőleg jó segítséget fog nyújtani a könyv olvasásához azok számára, akik nem járatosak valamelyik szakterületben. Tartalmát természetesen frissítettük a korábbi változathoz képest.

Még senki sem nyilvá„nított véleményt errő‘l a termékrő‘l.

Jelentkezzen hírlevelünkre

Bejelentkezés vagy fiók létrehozása

fb iconBejelentkezés Facebookkal